"Én beszélni kicsi olasz, angol."
Bőven érthető, ha csak kigooglizod. Legalábbis remélem.
Tehetnék Magyar linket is, de "unalmas" és még majd valaki az hiszi, hogy egy magyar kreálmány a cikk.
Tudod, sok magyar népmese, hogy végződik.
"Aki nem hiszi, járjon utána!"
Alaphelyzet: a körben leszünk. Feltételezzük!
A kör most rajzolódik és ezt mi rajzoljuk, jelenleg még nem mondhatom rá, hogy BARÁTI. De az lehet.
"Van egy egészséges határ, amely szélén járkálunk"
Ezt a határt én nem látom, nem is kell! Így szélén se járhatok. Tudom, hol vannak az Én határaim, azokat meg nem közelítettem meg.
Kik által megrajzolt határ? Körém ne rajzoljanak, olyanok akiknek én nem engedem. Vagyok én olyan erkölcsi és szellemi szinten (sőt), mit azok, akik az általad megnevezett határokat firkálják, törlik, szűkítik.
Te viszont már kezdheted szerkeszteni, a középpontot ki is jelölheted (javasolhatom a Hazánkat?), de vigyázz! Ha nem lesz jó, nem biztos, hogy meghagyom a körém szerkesztett koncentrikus köröket. Így mindenkinek meglesz a maga által választott határai. És tud szintet lépni. Ne reszkessen a kezed csak bátran, határozottan!
Javasolhatom tegyük már egy kicsit sajátossá a dolgot és a kört tegyük 3D. Nagyobb a mozgástér és nem olyan egysíkú. Igaz nehezebb lesz megszerkesztenünk, de hajrá!
(most vegyétek ki belőle némely személyeskedést és úgy gondoljátok végig)
2010. július 3. 08:22:29: megválaszolva gida972 által,
» #565
Nem szeretem a "klikkesedést", s nem is érzem azt, hogy olyan erős lenne, mint ahogy írod. Van egy egészséges határ, amely szélén járkálunk, ami ne tetszik mindenkinek, s ez így is van jól. Ez körülbelül olyan, mint a magyar nacionalizmus. Rossznak kiáltják ki, mert "fél az, akinek félnivalója van!", holott nagyon is rendjén való dolog.
Ha átérzik, amikről írunk úgy, hogy nem ellenük irányulónak, hanem segítőnek veszik, mindjárt más lesz a vélemény és az helyett, hogy ellenségesek lennének az érzelmek, inkább baráti hangot ütnek meg velünk.
Ehhez, fel kell nőni, vagyis az önzőséget félrelökni! Kicsit meg kell tanulni belebújni a másik ember bőrébe, érzelemvilágába, gondolkodásmódjába. Annyira csak, hogy megértsük.
Igen, kezdj örülni a körnek, ami elég tág, és mindenki belefér, mindenki, aki tudatára akar ébredni. Mindegy az, hogy hol él a Földön. A "cinikusan gennyes" fogalmazásaid nem rossznak értékelem, hanem inkább kijózanítónak, hogy "Hohó, ez is egy igazság!" Amit ír az, aki elítél ezért, nem akar rosszat Ő sem, csak teljesen más nézőpontból nézi a világot (más síkon gondolkodik). Ha ezeket a síkokat megértjük, meg akarjuk érteni, akkor már hatalmas dolgot tettünk, úgy, hogy nem is gondoljuk át a jelentőségét. Ez már az a barátság, amit elébb említettem, amit klikkesedésnek hívnak páran.
...és ÉRZED? menyivel más a szó értelme is: BARÁTSÁG: olyan bensőséges, nyugodt,
ellenben a KLIKKESEDÉS-sel: ami hideg, rideg, s valami ellen irányulónak érezzük.
Nem kioktatni akarok, csak így látom a dolgokat.
2010. július 3. 07:17:54: megválaszolva Titi19 által,
» #564
De igen, ugyanis ezektől a kényelmi cuccoktól az emberek 80%-a még kishazánkban sem fogja megfosztani magát, akkor meg el van baszva az egész...
Egyébként a Starbucks, McDonald's, Coca-Cola, IBM és a Disney igazi patrióta USA-i cég, attól függetlenül, hogy utóbbi kettő keze erősen benne volt az első és a második világháborúban.
A Nokiának szerintem megint nem sok köze van Izraelhez. Az Intelnek is csak egy leányvállalata van ott.
Néhányaknak már agyára ment ez az izrael ellenesség. Az amerikai kormány, a magyar kormány, a kínai kormány és még sok-sok kormány legalább olyan tetű, mint az izraeli kormány.
Nem szivárog senki sehova. Túl sok terroristás akciófilmet néztek. A hatalom emberei nem egymás ellen vannak. Még nem...
Felesleges felelősöket keresni, 3 fél kell hozzá, anélkül nem jön létre.
A hatalom szándéka, a bekebelezendő ország kormányának beleegyezése és a nép többségének jóváhagyása. Országtól függetlenül.
Remélem hamarabb, mint gondolnánk. Kezdjek örülni a körnek? Rendben, én vállalom!
Én szívesen nyújtom kezemet a közös cél eléréséhez. De ez sokszor kevés.
Látom én is a klikkesedést (viszont látok a szándékos témakerülést is), csak nehogy baja legyen a körünkkel, szarháziéknak (ezt érhetitek így vagy úgy, mindenkire rábízom). Mert körök alakítása, az jelenleg: T-anyag. Főleg ha az oldalról kiszabadulunk. Na az már végleg katasztrófa. Kontroll nélküli csevegés? Veszélyes!
Na jó, befejezem! Nem szeretném, ha igazam lenne ebben a témában. Azért érzitek, mikor vannak "cinikusan gennyes" fogalmazásaim? Nem mindig, elárulom.
Az Öregük áldjon Bennünket!
2010. július 3. 06:23:39: megválaszolva gida972 által,
» #563
"Felháborító, hogy még mindig nem tudok veled vitatkozni!"
Bár gondolkodtam, hogy X-fegyver után ezt írom: Titi(KÉM), de emmeg nem jó, mee nem szeretek lopni, emmeg az üvé-e, oszt bukott a mutatvány.
Úgyhogy annyit írok: mivel tudjuk (érezzük!!! és értjük!!!) a dolgok RENDjét (má meginn) nincs miről vitáznunk, ezért csak erősíthetjük és segíthetjük egymást és másokat.
Úgy gondolom, ez a dolgunk és túl vagyunk a vitázásos f(r)ázisokon.
Azt se felejtsük el, hogy egyfajta barátságot kötöttünk itt már páran, s ennek a körnek mindketten tagjai vagyunk. (Talán eljön az idő, amikor személyesen is találkozhatunk, egyszer.)
Bocs a személyeskedésért, de a topic címe is és a normáim is megkövetelik, hogy így tegyek.
Isten Velünk van!
2010. július 2. 22:25:35: megválaszolva Titi19 által,
» #561 2010. július 2. 19:18:16: megválaszolva gida972 által,
» #560
Felháborító, hogy még mindig nem tudok veled vitatkozni!
Az eseményekhez felzárkózni, melléjük kerülni és "harmonikusan" megelőzni őket. Itt egy páran már mellé kerültünk az eseményeknek. (Nem könnyű előzni. Nincs kint az "előzni tilos" tábla. Legalábbis nem láttam. Ha van az se érdekel, mert a "saját" utamon haladok és nem kérte tőlem egyik szarházi se, hogy "kiteheti a táblát"! Hazánkban az alvók már rég le vannak maradva, de nem behozhatatlan a hátrány. (Kb: 7 millióan) Az alvó MAGyarnak van egy jó tulajdonsága, többek között!
Mégpedig: felébred és már fel is zárkózott. Nem kell megtanulnia, mert tudja mit kell tenni. És félálomba meg is teszi. Mire teljesen felébred már rendbe is vannak a dolgok.
Úgyhogy hajrá! (Ne legyetek kishitűek!) Magyarország a MAGaroké! Nem cionéké, akik azt hiszik felvásárolták! Ne akarjanak nekem ők itt "jót"! Van még egy pár hónapjuk élvezni szendergésünket, de utána "megszeretgetjük" őket! Főleg akik még be se csomagoltak, utazáshoz!
2010. július 2. 18:43:13: megválaszolva gida972 által,
» #559
Évekkel ezelőtt indult az idősek elhelyezésére irányuló terv, ami szerint otthonokat hoznak létre, ahol önellátók lehetnének. Otthonok létrejöttek, önellátásból nem lett semmi. Tehetetlenségbe, fekvésre, minél kevesebb mozgásra ítélve olyan idős, embereket, akik javarészt végigdolgozták életüket. Némelyiket a két világháború sem tett el láb alól, de az otthonban lévő korlátok a halálhoz vezettek. Nincs mozgás, más környezet, aztán kampec. Kampec az otthonban, ahol sokan rabnak érzik magukat.
A gázzal hasonló az eset, amit Csenkesz írt. Aki eddig megszedte a fát télire, annak azt elvették az életéből, s tehetetlenségbe sodorták, amit észre sem vettek azok, akik erőlködtek a gáz bevezetésén. Eredmény=halál a tehetetlenség korlátai közé sorolva, azaz "függő viszony".
"De a kaláka miatt már legalább egy törvényt megszegtél..."
Állítólag Viktor eltörölte, úgyhogy már nem illegális a kaláka. Bár ezt csak hallottam, nem tudom mi az igaz belőle.
"ahhoz, hogy a rendszertől elszakadj fel kell adnod a szeretedet, igen téves. Pontosan akkor kell megerősítened, mert mihelyt leválsz, minden és mindenki ellened fog fordulni"
Ha a rendszerről leszakadsz mindennemű érzelmeidet a logika mögé kell sorolni. Folyamatosan tisztán és hideg fejjel kell gondolkodnod, ha egyszer is eldurran az agyad, hibázol. Ha van benned szeretet, akkor van gyűlölet is, mert az egyik pólus nem tud létezni a másik nélkül.
Nem azt mondtam, hogy legyél érzelemmentes, mert mivel ember vagy ez lehetetlen, de időlegesen kénytelen vagy rangsorolni.
"Amikor kis falvakba is kezdték bevezetni a gázt Magyarországon, az idős emberek feltünően gyorsan kezdtek elhalálozni. Miért? Mert megszűnt a lehetőség, hogy magukat lássák el és helyette egy függő viszony állt fel."
Szerinted ma miért kevernek illatanyagot a gázba (ami egy színtelen, szagtalan gáz)? Azért, hogy észrevedd. És ezért van biztonsági gáztűzhely is. Most is sokan meghalnának, ha nem szagosítanák a gázt, mert a gázszivárgás akkor jutna el a tudatodig, amikor lefordulsz a székről.
"Azt hisszük szabadok vagyunk és eleink voltak a rabszolgák. Ez pediglen nagyon nagy tévedés."
Mindketten azok voltunk. Csak akkoriban ők maguk is tudták, hogy azok, ma meg az emberek többsége szabadnak hiszi magát.
Ehhez még hozzájön az, hogy akkoriban nem volt ennyi tárgy és szolgáltatás, amitől függöttek az emberek. A házon kívül (amit fel kellett építeni) a többit megadta a természet, mint víz, napfény, élelmiszer.
2010. június 22. 14:26:25: megválaszolva csenkesz által,
» #1599 2010. június 18. 16:50:21: megválaszolva csenkesz által,
» #553
Azt gondolom, hogy mindenképpen kell egy 'túlélő felszerelés' lelkileg és fizikailag egyaránt!
Nagyon fontos látni, hogy mennyire külömböző megoldások alakúlnak ki egyénenként más elképzelés. Van aki 'csak' magáért tenne elsősorban, és van aki feltétlenűl közösségben képzeli el azt (amit tenni kíván).
Mindenképpen közösség a járható út, a magányos (romantikus) hősök kora elmúlt. Azért mert közösséget írok az nem azt jelenti, hogy csak függő kapcsolat, de részben az is ... Az a gond, hogy nagyon önző, és így önmegvalósító társadalomben élünk és ez (is!) egy csapda. Csapda az individualizmus (mint minden izmus egy nagy fekete vonallal körűlhúzva!), mert azt hiszed hogy igen, közben távolról sem ...
Nem kéne feltétlen hirearhiában gondolkodni, de akkor az egyéneknek meg kell állni a saját lábukon főként fejben! Ez csak azt jelenti, hogy mindenki képességei szerint, de senkit nem hagyunk hátra! Ebben minden benne van! Nincs úr és szolga, kizsákmányolás, kényszerű intézkedések, stb!
Ezt úgy tudod elkezdeni, hogy mindenki tanúl és inspirálja a másikat, vagy maga is tanít vagy művész, és akik keveset tudnak tenni másokárt, vagy magukért is, azokat nem ítélik így vagy úgy halálra, nyomorúságra! Mikor értik meg az emberek, hogy mindenkire szükségünk van egy modern társadalomban??? (Veszélyes, monoton munkákat végezzék a gépek!)
Csak úgy lehet 'túlélni', ha képességeid vannak rá, a zsákod pedig az 'ezközök útja'
Vagy: intelligencia és együttérzés egyensúlyban! Független tudat, ok-okozat színtjén, de magasabb színten minden mindennel összefügg, és tudnod kell, hogy mi az ami nemlétező. Az az feltélelekhez kötött. Minden hatalommal szemben egy egészséges tiszteletlenség!!!
Végsősoron minden eggy, de a hozzávezető utak mások, az az egyénenként mutatkoznak meg...
Pontosan erről szól nagyjából akár a Magyarok Szövetsége is. Függetlenedni minden ponton. Kezdve ott, hogy kalákában építed a házadat, a cimbitől olcsón beszerzett építőanyagból, minimál áron. De a kaláka miatt már legalább egy törvényt megszegtél... Piacokon a saját termékidet árulod, ha nem termelsz semmit, akkor hát a tudásodat, szakértelmedet ajánlod fel.
A rendsezrről nem lehet egyik percről a másikra leszakadni, vagy mondjuk jelen körülmények között teljesen leszakadani. Te saját magadnak meg tudod oldani a teljes önellátást, de ha már el szeretnél menni valahova, utazni, akármi, akkor még mindig pénz, vagy benzin, stb. kell. De nagyon sok ember él már kvázi rendszerfüggetlenül, csak itt, ezen a fórumon is őket nácifasisztarasszistáknak hívják, meg parasztnak, meg visszatermészetbehippinek, pedig abszolut nem erről van szó, csak könnyebb megbélyegezni őket, mint belátni, hogy valakik már megtették az első lépést.
Még egy saját vélemény: az rendben, hogy rendszer a szeretedet használja ki, viszont az a megállapítás, miszerint ahhoz, hogy a rendszertől elszakadj fel kell adnod a szeretedet, igen téves. Pontosan akkor kell megerősítened, mert mihelyt leválsz, minden és mindenki ellened fog fordulni (lsd.: parasztozás és ez csak legfinomabb front és mód). Ill. fel kell fognod, hogy ha igazán szereted a családodat, magadat, akkor LE KELL szakadnod, mert ha tovább lógsz a rendszer csöcsein és tovább élősködnek rajtad, akkor a gyerekeid is ugyanolyan rabszolgák lesznek mint te magad. Ha igazán szereted őket, akkor leszel olyan bátor, hogy nem szolgálsz többé.
Erről az jut az eszembe, mint a szolgáltatós linkről, amit a tudatos fogyasztó topikba tettem. Amikor kis falvakba is kezdték bevezetni a gázt Magyarországon, az idős emberek feltünően gyorsan kezdtek elhalálozni. Miért? Mert megszűnt a lehetőség, hogy magukat lássák el és helyette egy függő viszony állt fel. És ez volt az, amit soha életükben nem tapasztaltak még, mert sokkal erősebb volt, mint a napszámos gazdától való függés, vagy bármi, amit mi ma sanyarú sorsnak hívunk az ő életükben. Csak ugye, ezt mi már megszoktuk és észre sem vesszük. Azt hisszük szabadok vagyunk és eleink voltak a rabszolgák. Ez pediglen nagyon nagy tévedés.
Szerintem.
2010. június 18. 16:26:37: megválaszolva Penge által,
» #552
van egy ember aki elkezdett összerakni egy túlélőhátizsákot, arra az esetre ha valami "katasztrófa" beütne
Az én életemben a Rendszer szolgálata ott kezdõdött, hogy szüleim elvittek óvodába, pedig én nem akartam menni.
Azután ez tovább fajult: jöttek az iskolák, de egyikbe sem akartam járni, majd néhány munkahely, de egyiken sem
akartam dolgozni. Csupa kényszercselekvés, rengeteg elherdált idõ, mélyben lappangó düh és elkeseredés. És ami még
rosszabb, hogy ez nem az én életemrõl szól; ez egy minta, melyet emberek milliárdjai követnek, szolgálva a
Rendszert, amely úgy élõsködik rajtunk, mint egy parazita.
Iskolába járunk, hogy késõbb meg tudjunk élni; magoljuk a törvényileg elõírt és politikailag felszentelt tananyagot,
amelynek nemcsak gyakorlati haszna, hanem valóságtartalma is erõsen megkérdõjelezhetõ. Iskolaéveink után belevetjük
magunkat az álláskeresés extrém sportjába, megbecsüljük magunkat, a fõnöknek mindig igaza van, gürcölünk a magasabb
beosztásért meg a több fizetésért, és ha nem döglünk ebbe bele, akkor érdemeink elismerése mellett végül elérkezik a
nyugdíj, és mint kiszolgált öreg harcosok, élvezzük a Rendszer szolgálatában eltöltött élet következményeit.
Legvégül pedig a megváltó halál. Azután kezdõdik minden elõröl.
Életünket a Rendszernek szenteljük, életben tartjuk parazitáinkat, betartjuk az értelmetlen és betarthatatlan törvényeket,
fizetjük az adót a semmiért, nézzük, ahogyan az árak emelkednek, a pénzünk vásárlóértéke pedig csökken. Nézzük, de
nem értjük, tenni meg végképp nem tehetünk ellene semmit. Tûrünk, mert mi mást is tehetnénk, és lenyelünk mindent,
mintha mindnyájunkban egy kis Linda Lovelace lakozna.
A Rendszer a szeretetünkön keresztül ragad meg, és vet börtönbe. Mindig a szeretet az, ami miatt ránk kattanhat a bilincs.
A Rendszer a szeretetünkön keresztül fog meg minket. Szeretjük a barátainkat, szeretjük a családunkat, szeretjük, ha fedél
van a fejünk felett, szeretünk enni és enni adni, és vágyunk még sok egyébre. A Rendszer pedig belép a képbe, és
egyfolytában azzal fenyeget minket, hogy mindezeket elveszi tõlünk, ha nem szolgáljuk.
Milyen fantasztikus érzés lenne egyszer azt mondani neki:Rendben, vedd csak el!
Aha, szóval miközben a fizetésem nem emelkedik, az infláció miatt az értéke csökken, közben mindennek megy fel
az ára, és akkor még adót is fizessek? Eszemben sincs. Hogy micsoda? Akkor elveszed a cégemet és a házam?
Rendben, vedd csak el. Ja, és még valami! Ne felejtsd el feldugni magadnak.
Bocs, fõnök, de, tekintettel arra, hogy egy hasznavehetetlen ingyenélõ vagy, ennek a munkának meg amúgy
sincs értelme, nem teljesítem a parancsaidat. Hogy most akkor kirúgsz? Ó, jaj, de rám hoztad a frászt! Na,
viszlát!
Nem hangzik rosszul, ugye? Beinteni a Rendszernek, kimondani, hogy akármit vesz el, akkor sem szolgálom tovább,
és azután távozni, emelt fõvel, látva a paraziták szemében megvillanó rettegést, amiért egyel kevesebb gazdatesten
élõsködhetnek.
És hogy mi kell ahhoz, hogy beadjuk felmondásunkat a Rendszernek?
Mindössze egy dolog kell hozzá: hogy ne szeressünk többé. Semmit és senkit. Hogy ne akarjunk enni és inni, ne akarjunk
valahol lakni, ne akarjunk élni. Vagy ez túl nagy ár?
És hogy ne kelljen megfizetnünk, Linda Lovelace lesz belõlünk, megbecsüljük magunkat, a fõnöknek mindig igaza van, teljesítjük idióta parancsokat, szolgáljuk és védjük parazitáinkat, amíg el nem kezdõdik a mondat:In nomine Patris, et Filii,
et Spirus Sancti. Ez az út, az Út, melyen járunk, mert szeretni akarunk. És miközben szeretünk, szolgálatunkkal
elpusztítunk mindent, amit szeretünk.
Furcsa egy helyzet, de mi lenne a kiút? A halál? Minden életünkben még gyerekként megöljük magunkat, nehogy a
Rendszer rabszolgái lehessünk? Hát, ez is egyfajta rabszolgaság. Vagy csatlakozunk egy törvényen kívüli motoros
bandához? Legyünk talán hajléktalanok, és vegetáljunk az utcán? Vagy kerekedjünk fel, fogjunk össze néhányan, és
éljünk cigányéletet? Nem lesz jó egyik sem, mert amíg szükségünk van valamire a Rendszertõl (például benzinre, pénzre,
ételre), addig szolgáljuk a Rendszert.
Mi akkor a megoldás?
A katasztrófa egy olyan hirtelen bekövetkezõ esemény, amely rendkívül mód megnehezíti az életünket. De nem csak az lehet
katasztrófa, ami ötvenmillió ember életét keseríti meg. Ha csak egy ember életét teszi élhetetlenné vagy majdnem
élhetetlenné, az is katasztrófa.
Egy állás elvesztése, az APEH fenyegetése, a vállalkozásunk csõdbe menése, vagy egy betörés ezek
mindegyike okozhat katasztrófát a mi életünkben. És csak a miénkben. De ez a katasztrófa nekünk ugyanolyan súlyos,
mintha ötvenmillió embert érintene, vagy még sokkal többet.
Nos, bizony, úgy van, ahogyan gondoljátok: ez volna a már két blogbejegyzésben tárgyalt projekt további
felhasználási módja. Mert a helyzet megoldása annak megtanulása, hogy hogyan lehet a Rendszer nélkül élni.
média, benzin, áramellátás, vízvezeték, közértek, és pénz nélkül.
Ha egy tudás használható arra, hogy életben maradjunk és újrakezdjük, amikor a civilizáció darabjaira hullik, akkor
megoldás kell legyen olyan esetben is, amikor csak a mi életünk kerül padlóra.
Ez a tudás a kiút. Szelep, amin kiereszthetjük a gõzt. Esély, hogy mást döntsünk, mint amit KELL. Erõ, hogy legyenek
elveink, és hûek lehessünk hozzájuk. Lehetõség, hogy ne kelljen eladnunk magunkat. Idõ, hogy nyugodtan
gondolkodhassunk és kivárhassuk a kedvezõbb alkalmat.
Sokan iszonyatos rabságban élnek, és néhány hónapot sem tudnak eltölteni tanulással vagy kutatással, mert nincs
elég pénzük ahhoz, hogy áthidalják az idõt két munkahely között. Mások éveken át nyögik az adótartozásaikat, a
létminimum alatt tengõdve, csak hogy megmentsék egyetlen vagyonukat, a lakásukat. A sort sokáig lehetne még
folytatni.
A Túlélõk Klubjában elsajátíthatjuk azt a tudást, amellyel búcsút inthetünk a Rendszernek, és elélhetünk pénz,
ellátás, boltok és energiahálózat nélkül. Átmenetileg, vagy hosszú távon. Bárki dönthet úgy, hogy végleg kiszáll a
szolgálatból, de dönthet úgy is, hogy egy idõre elmegy lazítani, vagy gondolkodni.
Én kifejezetten szeretem a technika adta lehetõségeket, így ez az egész semmiképpen sem valamiféle vissza a
természethez-mozgalom. Nem hippi-mozgalom. És nem a társadalmi felelõtlenség egyik módja.
Nyilvánvalóan ennek az egész felvetésnek vannak gyenge pontjai is, de úgy látom, hogy sokkal kevesebb a gyenge
pont, mint az erõs.
Egészen addig, amíg nem tesszük a Túlélõk Klubját hivatalossá, vállalattá, céggé, szervezetté, vallássá,
mozgalommá, párttá, vagy bármi hasonlóvá, és nem lesz több mint laza kapcsolat emberek között, akik levelezgetnek
egymással, maximum néha találkoznak és beszélgetnek, vagy néha vesznek egy-két könyvet, a Rendszer nem veszi
észre, hogy történik valami.
Ha azonban nagyon sokan kapnak kedvet ahhoz, hogy búcsút intsenek a Rendszernek, és egész kommunák, egész
kis városok alakulnak majd, akkor ez az egész elég naggyá nõ ahhoz, hogy elérje azt a léptéket, amit a Rendszer is
lát. És akkor valami történni fog.
Egyes helyeken törvénybe iktatják majd, hogy aki nem jár iskolába vagy nem dolgozik, azt börtönbe kell zárni. Más
helyeken minden talpalatnyi helyet magánterületté vagy nemzeti parkká minõsítenek át, és ha valaki csak beteszi a
lábát, azonnal agyonlövik a fegyveres õrök. És ne feledkezzünk meg a környezet pusztításáról sem, amely túlságosan
szervezett ahhoz, hogy a véletlen mûve legyen, és amelyet talán éppen az motivál a Rendszer részérõl, hogy
megsemmisítse az összes alternatívát.
De ma még csak ma van, és ma még nem ez a helyzet. Ma még sok út tiszta és szabad elõttünk.
Talán eljön majd egy nap, mely napon amikor leszáll az éj, a világ már másmilyen lesz, mint amilyen napkeltekor
volt. Semmi nem garantálja, hogy ez sohasem következik be. Nem elpocsékolt idõ tehát, ha megtanulunk a civilizáció
nélkül élni: energiaellátás, bolthálózat, média, technikai háttér, és pénz nélkül.
Ez a tudás azonban azt is lehetõvé teszi a számunkra, hogy rövid vagy hosszú idõre kilépjünk a Rendszer
szolgálatából. Ha úri kedvünk úgy diktálja.
Nem kell semmit tennünk!
Fognak tenni a jövőnkre! (Jaj, bocsánat! JÖVŐNKÉRT! Remélem ez nem merítette még ki a "magyar jövő tagadását"?) Tudok én is cinikus lenni, ugye?
Mindenki tudatára kihat,aki a határon belül van,ill. magyar.A Maharishi-hatás azt az elvet fejezi ki, hogy az egyéni tudat hatással van a kollektív tudatra.
A tudatot rendezi,koherencia alakul ki,és tisztább lesz a látás-úgymond..
Ha valamely nemzet tudata nem koherens (ha nincs rendezettség, nincs összhang és nincs egység sem), eluralkodnak benne a konfliktusok.
A vallás csak egy dolog,ami szerintem illúzió.
És ha ők ilyen illúzióba élnek,max felébrednek belőle,és rájönnek,hogy nem jó helyen 'alvójártak' eddig...nem tudom
Utána járok...
Nekem sem tettszik az ország kifosztása.
És ennyit még ehhez:
"A mai pedagógusok nagyon nagy hibát követnek el akkor, amikor - a demokráciára hivatkozva - semmilyen hagyományos szemléletet nem adnak át a gyermekeknek.
Ez az irányvonal szükségképpen azoktól ered, akiknek az a szándékuk, hogy a nemzetet gyengítsék, s a népet megfosszák nemzeti hagyományaiktól és méltóságától.
A társadalom jólétében a legnagyobb rombolást pedig a hagyományok kiirtása tudja előidézni.
Egy hagyomány nélküli társadalomnak nincs önálló stabilitása vagy ereje; olyan mint egy ide-oda sodródó, elhullott falevél, amit a szél kénye-kedve szerint fújhat akármerre.
A modern oktatás nevében sok ország társadalma eltávolodik a régi hagyománytól.
Az eredmény az, hogy hirtelen hagyomány nélküli emberek nőnek fel elvadult módon, akik társadalma csak az élet felszíni, durva szintjén létezik."
Én hamarosan szidha leszek-repülő jógi.
A Maharishi féle transzcendentális meditációnak-röviden TM-haladója.
Ezzel támogatom a többi szidhával a kollektív tudatot országunkban.
Természetesen nem csak itthon vannak TM-Szidhák,hanem az egész világon.
A hatásuk a kollektív tudatra bizonyítható dolog.
1976-ban jött "nyugatra" Maharishi Mahesh Jogi által ez a technika.
Országunkban kb.600 Szidhára van szükség,hogy a kollektív tudatra kihasson...hamarosan remélem meg lesz.
Ezek mellett bio élelmiszerekkel és egyéb bio háztartási dolgokkal foglalkozom,és így a tiszta étkezést a tiszta tudatért és természetért támogatom,amennyire lehet itthon.
Üdvözlök mindenkit!
2010. május 31. 14:59:31: megválaszolva kellvalami által,
» #540 2010. május 31. 14:39:59: megválaszolva -prot- által,
» #539
Elveszek egy csajszit. Apu polgármester, louvééé van. Erdő, van - ha a ruszkik elzárják a csapot, seggem be nem fagy. Ha valaki fog még enni ebben az országban, ők köztük lesznek - én meg közötük...
Remélhetőleg kevésbé lessz szükség rá, de ha kell meg kell tenni! Szerintem mindenképpen kerülendő, és nem biztos hogy életben tart! Kard által hal ki kardot ragad stb! Nem arról van szó, hogy ki kinek tesz, vagy nem tesz dolgokat, pusztán csak az, hogy képes vagy-e a tulélésre...
Megjegyezném: akkor is halálra van ítélve valaki, ha elveszti a házát, munkáját stb! Itt nem a halál a kérdés, hanem az életben maradás!
Nézzük a 'másik oldalt': nem tartom jó útnak, ha valaki öngyilkos akar lenni! (Az öngyilkos merénylet / merénylő most nem játszik!)...
Összefoglalva: "Jőni fog, ha jőni kell a nagyszerű halál", meg ilyenek... Ha lehet akkor tedd a halálod is gyakorlatod részévé az utadon!
Tényleg ne az "ölés" legyen a fő téma. A lényeg: hogyan lehet közösséget alkotni. "Mert csak közösségek maradhatnak fent." - mondta nekem egyszer Végh laci bácsi, aki egy elég jó kis jegyzetet szerkesztett a fenntartható fejlődésről.
"Redukció ad' abszurdum! Ha a lehető legoptimálisabbat akarod kihozni belőle akkor meg kell kérdezned, hogy miéert, mi a célja? Aztán a-ként cselekedni ..."
Szóval kiirthatok 2 milliárd embert,ha haláluk biztosítja a fennmaradó 4 milliárd életben maradását?Nem hinném,hogy a cél szentesíti az eszközt.Sőt.Számomra egy elfogadható válasz létezik egy másik ember elpusztítására,az önvédelem.
Szerinted,az hogy ember embert öl,annak mi a célja,ha egyáltalán lehet célja!?S miért öl ember embert?
2010. március 23. 20:39:58: megválaszolva -prot- által,
» #533
Redukció ad' abszurdum! Ha a lehető legoptimálisabbat akarod kihozni belőle akkor meg kell kérdezned, hogy miéert, mi a célja? Aztán a-ként cselekedni ...
Amikor alap dolgokról és keretekről beszélünk, azt azért tesszük(abban), hogy segíthesse a gondolkodási folyamatot. Ha ezt elértük, akkor meghaladjuk, felszámoljuk kereteinket, vagy legalább is tágítjuk, megismerés stb által. Esetenként sikerűl meghaladni, sikeres problémamagoldásokkal ...
Minden dolgot, gondolatot és fizikai, anyagi tárgyakat arra és addig használunk amíg szükséges, külömben hátráltat megköt! Ne ragadj bele gondolatokba, ne akarj mindent birtokolni, amit lehet legalább gondolatban ossz meg fajtársaiddal(mindenkivel, akivel lehet!).
Amikor valakit, valamit elpusztítassz, akkor Te is kevesebb leszel! Ha ölnöd kell, akkor legalább légy körűltekintő, és úgy tedd, hogy a legkevésbé okozz fajdalmat, inkább mint hogy feleslegesen rossz karmát okozz! Erkölcs értelemben mindeggy hogy kit ölsz, az a lényeg, hogy miért teszed! Ha teheted NE ÖLJ!!!
A dolgok olyanok amilyenek, próbáld magasabb színtről látni a problémát!
A ahladás csapdái - A dohánylobbi c. dokumentumfil már megnézhető online is a Youtube-on. Ez nagyon jó. Én emiatt még a dohányzásról is leszoktam. Ma én ez tetem értünk. Szeretnék már dicséretet is kapni!
véleményem szerint nincs sok szükség a "villantós" dolgokra, a hatásuk lehet intenzív, ugyanakkor csak rövid ideig tart, lényeges (hosszabb távú, belső) változásokat nem okoznak. Ha jól sejtem, saját fejlődésedben is nagyobb szerepet tulajdonítasz a lassú, nyugodt, de kérlelhetetlen logikával felépített olvasmányoknak, mint a gumicukros plakátnak. Ezzel szerintem mindenki ugyanígy van. Ezen a fórumon is.
A fásultságot, zsibbadtságot nem a tudatlanság okozza, éppen ellenkezőleg. A média (a minket saját jól felfogott érdekében birkaként kezelő és nyíró irányító rendszer érdekében) elhalmoz minket hasonló "felvillanásokkal" minden oldalról, azonban ez nem áll össze koherens egésszé, nem építi, hanem rombolja az önmagunkról és a világról kialakított képünket. Tényleg ebben akarsz segíteni neki? Azért fordulunk a másik oldalunkra és húzzuk vissza magunkra a takarót, mert a valódi világra nem szeretnénk felébredni. Nem látható egy követhető modell, nincs önállóan, a saját egyéni felelősségünk birtokában értékelhető kiút, amiért érdemes felkelni, kiállni, cselekedni. A többiek "ébresztgetése" szerintem csak pótcselekvés, egyedül az érthető (és megvitatható, változtatható) elvek mentén mutatott követhető személyes példa az, amiben hiszek.
A feladat röviden: ha szeretnénk életben tartani civilizációnkat, normális életkörülményeket hátrahagyni utódainknak, akkor fel kell számolnunk (csak például) az autó, média, kozmetika, gyógyszer, politika, globális kereskedelmi és szállítási, informatikai, hadi, pénzügyi, közlekedési, szórakoztató, stb ipar 95%-át - a maradék 5%-kal hosszú távra biztosítva az általuk nyújtott szolgáltatások valóban szükséges részét. Az átalakulás során el kell kerülnünk a káoszt, a felszabaduló erőforrások helyes használatával vállalható életkörülményeket: létbiztonságot és jövőképet, örömmel végzett feladatot kell teremtenünk a bolygó jelenleg hétmilliárd lakójának (azoknak is, akiket ma fajuk, vallásuk, gondolkodásuk miatt megbélyegzünk). Negatív hulladék-egyenleget kell elérnünk, vagyis nem "csökkenteni a szemetelést", hanem NULLA szemetet csinálni, ellenben az eddig kiszórt szeméttömeget szétválogatni és megfelelően kezelni, még ha büdös is. Na ez nem Spárta...
Mindehhez a megoldás kialakítására és "referencia-implementációjára" érzésem szerint néhány évünk maradt, mielőtt a pénzügyi rendszer elkerülhetetlen összeomlása a mai irányítási rendszert hazavágná - hiszen már most is recseg-ropog. Ezt persze ők is jól tudják, és igyekeznek úgy terelni a folyamatokat, hogy a struktúra az általuk szimpatikusnak tartott irányba dőljön: káosz, politikai és társadalmi ötleteken való acsarkodás, polgárháborúk, diktatórikus rendszerek (vagyis: a "tömeg" intézze el saját egyedszámának drasztikus csökkentését, és a legalkalmatlanabb egyedek hatalomvágyánál fogva tartsa önmagát kordában - azok az idióták pedig megfelelő kézben úgyis zsinóron rángatott figurákként irányíthatók).
Ez eddig bejött - vajon rájövünk, hogy miért? Képesek vagyunk (egyénileg, belül) megváltozni, a "jobb megoldás" részévé válni?
"Ha valaki bemegy a kertedbe, és szedi a paradicsomodat, paprikádat? Eltöröd a kapa nyelével a kezét."
És sosem gondolsz bele, hogy miért alakult ki ez az egész helyzet, hogy rákényszerül valaki a lopásra.
"A fajunk egy törvényt ismer: a győztes jogát a legyőzött fölött - és ennek érvényesítése eddigi tudásunk szerint mindig künyörtelen..."
Milyen faj az (bizonyos egysejtűek és gombák kivételével) ami a saját fajtársait pusztítja?
"Aki nem ragad kaszát-kapát, amikor létének alapjait cinikus aljassággal elragadják, arról mit gondoljunk?"
Azt, hogy gondolkodik is?
"Tapasztalva, hogy a való életben milyen könnyen teremtettem mindig kapcsolatot, ezek a netes bénázások cikik. Ezer százalék, hogy egy kis kocsmában, ha a sors egymás mellé lökött volna minket, akkor a legjobb hangulatban beszélgettünk volna el, örülve annak, ami közös bennünk."
Hasonlóan, mint mikor leül melléd egy kétajtós-szekrény Fradi/Újpest szurkoló a meccsről beszélgetni.
Én meg ezért szeretem a netet. Mert aki már a fórumokon kaszát és kapát emleget attól az életben sem békés csevejre számítok miután elfogytak az érvei.
2010. március 23. 10:35:42: megválaszolva iáiáiá által,
» #529
A haladás csapdái - Az ólmozott benzin története c. dokumentumfilmet elérhetővé tettem a Youtube-on. Így már online is könnyen megnézhető. Külön playlistbe tettem a három részt. Ez így belinkelhető és play All-al le is játssza végig.
Ébresztgessük együtt a többieket!
Tuti, hogy egy oldalon állunk!
Gyűjtögettem mindenféle érdekes képeket. Úgy gondoltam, hogy a képek, szimbólumok, plakátok, karikatúrák sokszor intenzívebben hatnak az emberekre, mint a sok duma. valszeg jól gondoltam. Túl is lőttem a célon?
Itt meg is nézheted őket egy kis diavetítéssel, de csak a saját felelősségedre! A lelki békédre nem fog jó hatással lenni, ha egyszer rászánod magad...
Mire gondolsz, amikor azt írod: kb. van még két hónapunk?
Nagyon rossz előrzetem van, és egy kicsit megijeszt, hogy ezzel más is így van. Szóval mire gondolsz??? Ez most tényleg érdekel. Ha csesztetni akarsz, majd utána, most tedd már félre a haragod, és válaszolj, kérlek!
Nem akartalak én bántani! Ne sértődj már meg! Nyilván több bennünk a közös, mint ami elválaszt minket. Jó hogy kicsit zabosak vagyunk, van is rá okunk bőven - sajnos...
Ezt nem szeretem a netben. Tapasztalva, hogy a való életben milyen könnyen teremtettem mindig kapcsolatot, ezek a netes bénázások cikik. Ezer százalék, hogy egy kis kocsmában, ha a sors egymás mellé lökött volna minket, akkor a legjobb hangulatban beszélgettünk volna el, örülve annak, ami közös bennünk.
Azért próbálkozom néha mégis, hogy olyanokat találjak, akikkel megerősíthetjük egymást. Nem kötöszködni és okoskodni jöttem. Ezt sem kelett volna így magadra venni. Az ajánlott könyvekkel olyan értékeket kínáltam, amelyek komoly civilizációkat éltettek századokon át. Rám mély benyomást tettek. Szinte megváltoztattak. Életem legszebb élményei közé tartozik, hogy velük megismerkedtem. Rosszat akarok én neked? A lehető legjobbat: nagy kincsekre hívtam fel a figyelmed.